06/18/2023
A tanév végén gratuláljunk a szülőknek!
A szülőknek, akik minden reggel kezelték a dacot, hol halkabban, hol hangosan, akik dugóban állva, metróra szállva, vagy gyalog a gyermeket iskolába kísérték, akik délután a különórát intézték, akik összerakták a rávalót, és ha nem telt rá a Google-ben a megoldást kutatták, akik éjjel még kivágtak, mértek, ragasztottak, ha kellett titokban házit írtak, akik minden reggel uzsonnát készítettek és kidobták azt, ami penészes, akik napközben a Krétát tanulmányozták, akik egy dolgozat előtt jobban izgultak, mint a gyermek, akik délután az iskola előtt várakoztak és tudták, innentől már baj nem lehet, akik laptopot kutattak, hitelt intéztek, kölcsönkértek vagy használtat kerestek, akik éjjel még a tananyagot tanulták, hogy másnap megértessék a gyermekkel, akik minden este ceruzát hegyeztek, akik a lefekvéssel küzdöttek, majd reggel az ébredéssel, akik könnyeket töröltek, akik lázat csillapítottak, akik gyógyszert vettek, sokszor az utolsóból, akik farsangra jelmezt fabrikáltak, rendeltek, vagy kölcsön kértek, akik a kirándulásra mindent megvettek, ha kellett ezért pénzt kértek, csak a gyermek jól legyen, akik minden hónapban ebédet fizettek, vagy picit késve de éjszakákon keresztül önmagukat emésztve az utolsó pillanat után utalták, akik befizették az osztálypénzt és beküldték a fontoshoz hiányzó pár forintot, akik elveszett tornazsákot pótoltak, akik az ünnep előtt az utolsó percben még zárás előtt szép ruhát vettek, és akik nagyot sóhajtva kijelentették, ezt a napot még kibírja, akik éjjel sírva kérdezték, hol rontották el, majd meglátva a gyermeket, rájöttek, a csodát elrontani nem lehet, akik úgy érezték nem bírják tovább, majd szégyenkezve az övét átölelve megértette, érte minden megérte.
És köszönjük a tanároknak, hogy hagytak néha elbukni, megvárva, amíg ismét mosollyal az arcukon talpra állunk. (Todorovits Rea)
