Elsőre az ember egy varrodára gondol, de úgy gondolom, amint meglátja a nevet, felmerül a kérdés, hogy vajon miért is van így írva. Természetesen a nevemből adódik a forma. Szerettem volna ugyanis a szónak egy nem mindennapi megjelenést adni, hogy ne a sokak által elképzelt monoton munkafolyamat jusson először eszünkbe. Gyermekkorom óta érdekel a kézművesség és nagyon szeretem a régi dolgokat, örö
kségeket. A családomból senki nem készült kézművesnek, viszont a néphagyományok, néptánc és népzene szeretete kiskorom óta kisér az utamon. Az általános iskolát a falumban végeztem. Nyolcadik osztály végére már tudtam, hogy valami olyan dolgot szeretnék tanulni, amihez jó kézügyesség és kreativitás kell. Az iskola befejezése után 2015-ben tanulmányaimat a Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolában folytattam. Takács szakon végeztem 2018-ban. Mesterem Galánfiné Schmidt Teréz, akitől rengeteget tanultam szakmailag és emberileg is, akárcsak az iskola többi tanárától. Úgy érzem, hogy ezt legjobban úgy tudom meghálálni, ha azt csinálom, amire megtanítottak. Életre szóló barátságokat, élményket és tapasztalatokat szereztem ott töltött éveim alatt. Hálás vagyok, hogy ilyen iskolába járhattam, amit teljes szívvel mondhatok második otthonomnak. Az iskola elvégzése után esti tagozaton érettségiztem Hajdúszoboszlón, mellette persze folytattam szövő pályafutásomat. Ebben az időben is Nádudvaron lehettem kollégista és továbbra is bejárhattam az iskolába, mert nehezen ment az elválás...
Varró-da, mint célkitűzés
2019-ben részt vehettem a Magyar Művészeti Akadémia által támogatott, Galánfi András szervezésében lebonyolított táborban, Létavértesen. Itt egy hétig viseletkészítést tanulhattam Szeitz Ágnes népi iparművész viseletkészítőtől. Ez olyan meghatározó élmény volt számomra, hogy tudtam, én is szeretném megvarrni az általam szőtt textileket. Ezen felbuzdulva 2020-tól beiratkoztam a Debrecni SzC. Kreatív Technikumának női szabó képzésére. Eddig minden szőtt anyagomat hozzáértő emberre bíztam varrásügyileg. Véghné Nagy Erzsébetre, aki minden ruhát olyanra készített el, amilyenre megálmodtam. Erzsike néni mindig nagy példakép lesz számomra, akárcsak Szeitz Ági, a végtelen türelmükkel és precíz munkájukkal. Varrónő és viseletkészítő szeretnék lenni és úgy gondolom, hogy jó példák vannak előttem. Hol tart most a Varró-da? Jelenleg női szabó tanulmanyaimat végzem, mellette természetesen - ahogy időm engedi - szövök. Rengeteg ötletem van és alig várom, hogy megvalósíthassam őket. Közösen dolgozom a Blue Birds' Handwoven-nel, akiknek én varrhatom az általuk megálmodott termékeket. Egyelőre az oldal fő profilja még a szövés, de idővel a varrás is egyenrangú tevékenységgé válik majd. Számomra a Varró-da egy olyan hely, ahol szívből, rengeteg szeretettel és figyelemmel készülnek mindenki saját igényeihez igazítva az egyedi termékek. Eddigi elért eredményeim
-2018-ban az XVI. Békéscsabai Textiles Konferencián csoportos I. helyezést értem el,
-2019-ben részt vehettem a 20. Büyükçekmece-i Nemzetközi Kulturális és Műveszeti Fesztiválon több kézműves társammal együtt,
-2020-ban a XIII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton egyéni és csoportos kategóriában is első helyezett lettem,
-2020-ban a Hagyományok Házában voltak lárhatóak a munkáim a Fejrevaló viseletek című pályázaton,
-2020-ban a Hagyományok Háza által meghirdetett Kis fekete projektben vettem részt, ahol munkáimat a Budai Vigadó előtt divatbemutató formájában lehetett látni, illetve készült ebből egy online kiállítás is, amelyet az alábbi linken lehet megtekinteni: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/node/5256 #
-a 2020/2021-es Országos Népművészeti Kiállítás Élő Népművészet című pályázatán a türkiz ruhakollekcióm FolkTrend díjban részesült, valamint több alkotásom is kiállításra került
Ez mind nem jöhetett volna létre az én szeretett családom nélkül, akik mindenben támogatnak, amit nagyon köszönök. ❤
